Községek Magyarországon
fejlec

Bálványos község

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Somogy megye
Kistérség: Balatonföldvári kistérség
Lakosság: 601 fő
Terület: 23.69 km2
Népsűrűség: 25,37 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 84

Fekvése

A Külső-Somogyi dombság északi részén, Somogy megye legmagasabb pontján levő Gyugyi-tetőtől (303 m) délre két É-D irányú völgyben fekszik. A Balatontól délre kb. 10 km-re. Megközelíthető a Szántód-Kaposvári útról leágazó műúton, 2007 augusztusa óta közvetlenül az M7-es autópályáról. Zsáktelepülés. Szomszédos községek: Kőröshegy, Zala, Balatonendréd, Kereki és Pusztaszemes.

Története

Nevének eredete: "A bálvány kőoszlop, határkő főnévből származik. Jelentése: bálványos falu, vagyis olyan falu, amelynek nevezetessége valamely oszlop." – írja Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek redszere című könyvében.

A honfoglalást megelőző időkből egy bronzfibula került elő.

A legenda szerint Koppány menekülő, maradék hadainak nyújtott menedéket. 1001-ben említi Baluvanis néven a pannonhalmi apátság alapítólvele. Az 1056-os tihanyi apátság alapítólevelében Baluvana néven szerepelt, mint egy lovak legeltetésére alkalmas terület.

1545-ben enyingi Török János telepített ide protestáns jobbágyokat. A török után, a XVIII. században indult gyorsabb fejlődésnek, ekkoriban 300 lakosa volt. 1848-ban a falujegyzőjének vezetésével 69 férfi állt be nemzetőrnek. A szabadságharc után a bécsi Satzger család hozott létre majorságot és építkezett a községben. A XX. század elején 1540-en lakták. Horthy Miklós egyik vadász területe volt, a vadban gazdag vidék, ő építette ki a műutat a faluig. A II. világháborút követően lakóinak száma egyre fogyott. Ma főleg a közeli Balaton-parti településekre jár dolgozni a lakosság, illetve egyéni gazdálkodás folyik.

Nevezetességei

  • Római katolikus templom, amely 1780-as években épült, barokk stílusban. Szent Gábor főangyal tiszteletére szentelték.
  • Református templom, amely a hívek adakozásából épült 1836-ban.
  • Satzger (vagy Takács) kastély.
  • Népi jellegű műemlék házak, amelyek a külső-somogyi népies építészet jellemzőit mutatják: íves oldaltornácosak, vert falból, vályogból épültek, elől oromfalasak vagy csonkakontyosak. Jellemzőjük: a nádtető.

Képgaléria

Labdarúgás

Bálványos KSE honlapja:www.gportal.hu/balvanyoskse

Alapítva:1997 Színe:fekete-fehér

Forrás

Bunovácz Dezső: (szerk.) Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye Ceba Kiadó, 2004.

Következő községek

Bana | Bánd | Bánfa | Bánhorváti | Bánk | Bánokszentgyörgy | Bánréve | Bár | Barabás | Baracs | Baracska | Báránd | Baranyahídvég | Baranyajenő | Baranyaszentgyörgy | Barbacs | Barcs | Bárdudvarnok | Barlahida | Bárna | Barnag | Bársonyos | Basal | Baskó | Báta | Bátaapáti | Bátaszék | Baté | Bátmonostor | Bátonyterenye | Bátor | Bátorliget | Battonya | Bátya | Batyk | Bázakerettye | Bazsi | Béb | Becsehely

További községek

Bazsi | Nagylók | Borjád | Nádasdladány | Pécsvárad | Fonó | Bakonytamási | Újlőrincfalva | Nyírlugos | Nógrád | Bábolna | Gégény | Matty | Felsőjánosfa | Buják | Túrricse | Mándok | Vilmány | Császár | Edelény | Olcsvaapáti | Kőröstetétlen | Gyönk | Vászoly | Tarpa | Zamárdi | Ásványráró | Kondó | Földeák | Csonkamindszent | Bürüs | Hetes | Nyúl | Elek | Bánd | Zalaszentlőrinc | Mogyoróska | Tolnanémedi | Füzér | Szenyér | Nyárlőrinc | Ófalu | Vecsés | Pilisszentkereszt | Verőce | Fertőrákos | Kilimán | Vácrátót | Baracs | Paszab